Térkép
Főoldal
E-mail
Oldaltérkép
Hírek

Bugac története

Bugac címerBugac a Duna és Tisza között, annak középső részén az ún. kiskunsági homokhátságon helyezkedik el. Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, s megoszlik a vélemény arról, hogy miről vagy kiről is kapta a település a nevét. A kun kódex szerint a „Buga” szó bikát jelent. A Bugac, illetve a „Bugacs” szó a bikával foglalkozó egyén. A legrégibb, több mint 600 esztendős okmány, 1391. február 4-én kelt, amelyben először található meg a Bugac személynév.

Egy 1451. december 16-án Halason kelt okmány már Bugac helyét és fekvését is pontosan megjelölte.

Bugac története egészen a közelmúltig szorosan összefügg Kecskemét városával, melynek hosszú-hosszú századokig bérleti, majd tulajdonosi birtoka volt. 1642-ig tudjuk visszakövetni a történetet, amikor is Eszterházy Pál a jászok és kunok főkapitánya 6 kun pusztát adományozott Kecskemétnek. Ezzel nagy fejlődés indult meg Bugac területén, egyrészt a pásztorkodás, másrészt a földek megművelése, a gazdálkodás terén.

1910-ben Szabó Sándor és 87 gazdálkodó levélben kereste meg Kecskemét város nagy tudású, haladó szellemű polgármesterét Kada Eleket, hogy a város közgyűlése faluhelyet jelöljön ki, és biztosítson építési telkeket. Még ez évben kijelölték Monostorfalva település helyét. A kijelölés 136, egyenként 800 szögöles építési telekről szólt, megfelelő szélességű utcákkal és középületek helyének kijelölésével a Farkasordító erdő közelében.

Kecskemét város fejlődésével Kisbugac és Nagybugac puszták hasznosítása is mindinkább fontossá vált. A pusztán egyre nagyobb hangsúlyt kapott az állattartás mellett a tenyésztés, s nagy jelentősége volt a Szent György naptól Szent Mihályig terjedő legeltetési időben a bértartásnak is. A XIX. század végén már évente 8-10000 darab szarvasmarha, 5-6000 db ló és csikó legelészett a bugaci és monostori pusztákon.

A Kecskeméti Lapok 1926. március 25-i számából tudjuk, hogy a Klebelsberg Kunó kultuszminiszter által kezdeményezett iskolaépítés Bugacra is eljutott. Még ez évben megtörtént a pusztai iskolák helyének kijelölése, Alsómonostoron, Kisbugacon, Monostorfalván, Felsőmonostoron.

Bugaci KispöfögőAz egész település életében jelentős esemény volt a Kecskemétet Kiskunmajsával össze-kötő gazdasági kisvasút 1928. évi átadása. Az 1932-es év hozott nagy változást a bugaci idegen-forgalomban, 4 kecskeméti újságíró tervezetet készített a kecskeméti idegenforgalom lehetőségeiről. A tervezet egyik fontos célkitűzése volt a ”bugaci puszta népéleti, és jószágtenyésztési érdekességeinek bemutatása”. Vagyis a bugaci puszta és pásztorélet bemutatása a hazai és külföldi turistáknak. 1933. május 21. fordulópontot jelentett Bugac idegenforgalmának életében. Az országos idegenforgalmi szervek, és az országos sajtó részére e napon rendezte meg az idegenforgalmi iroda a bugaci bemutatót. Ettől a naptól a bugaci idegenforgalom világsikert aratott. Látogatók, főleg külföldiek ezrei jönnek, közeli és távoli országokból a bugaci pásztorélet megtekintésére. 1937-ig közel 20.000 látogatója volt a bugaci pusztának.

1950. január 1-je Bugac eddigi történetének talán legjelentősebb változását hozta. A több évszázados kecskeméti függőség után Bugac önálló tanácsú településsé vált. Ekkor Bugac lakóinak száma 5.550 fő, területe pedig 17.500 ha volt.

Bugac életében korszakos és pozitív változást jelentett a Kispista út meghosszabbításával a bugaci bekötőút, kövesút elkészülte 1951-ben, s hasonló jelentőséggel bírt a villany 1956-os községi avatása, valamint a művelődési ház 1958. évi megnyitása is.

1963-ban megépült a községi óvoda, majd bővítették a központi iskolát, alkalmassá téve a külterületi iskolák tanulóinak fogadására. Ezen időszakban épült ki a község belterületének ivóvíz hálózata, az ÁFÉSZ fejlesztette üzlethálózatát, járdák épültek a belterületen, jelentősen változott a község arculata. Belterületté szerveződött a jelenlegi Pusztaháza és Alsómonostoron a Kistemplom környezete. Fejlődött a község ipara is, a Hunostyl üzemet nyitott Bugacon, az Erdészet pedig fejlesztette fafeldolgozó részlegét és az Aranykalász szövetkezet melléküzemágait.

1970-ben nagyközségi rangot kapott Bugac, lakónépességének száma ekkor 4980 fő volt. A lakosság nagy része, 3767 fő külterületen lakott. Sajnos Bugac lakosságának fogyása ez idő tájban kezdődött, 1960-hoz viszonyítva 1970-re 622 fővel csökkent. Ez a tendencia napjainkban sem állt meg, ma Bugac lakóinak száma 3097, Bugacpusztaházáé pedig 371 fő.

Jelentős változás volt a község életében az 1989-es esztendő, amikor Bugacpusztaháza önálló településsé vált. Ettől az időponttól a két település társult önkormányzatként egy költségvetésből gazdálkodva működik együtt.

Bugac ma a maga 174 km2-ével Bács-Kiskun Megye 6. legnagyobb kiterjedésű települése. Területe 3,2-szer akkora, mint pld. Kalocsa városé, illetve mindössze 3 km2-el kisebb, mint Baja területe. Bugac (Pusztaházával együtt) külterületi lakóinak száma 1100 fő, míg például Kalocsáé 87, Kiskőrösé 1132, Bajáé 1463.

A bugaci puszta községünk legújabb történelmében is világhírűvé vált, köszönhető ez a terület egy részének védetté, Nemzeti Parkká nyilvánításának, s olyan kiváló személyiségeknek, mint Abonyi Imre, Juhász László, Kecskeméti László, akik mindannyian fogathajtó világbajnokok. A Bugac– bugacpusztai idegenforgalom ma is jelentős szerepet tölt be a község életében.

A bugaci pusztán az idelátogató turisták ma is megtekinthetik az ősi foglalkozásból, a pásztoréletből fennmaradt tárgyi emlékeket, s az idegenforgalmi idényben a napi bemutatókon látható a puszta ötös, a csikós élet, az ősi állatfaj, a magyar szürkemarha, a ménes és a rackanyáj is. A turisták a Nemzeti Parki séta, a lovasbemutatók után a Karikás Csárdában, a Bugaci Csárdában, a Délibáb Csárdában és a Táltos Lovaspanzióban jó hangulatú cigányzene mellett ismerkedhetnek a magyaros ételekkel, ízekkel és a tüzes alföldi borokkal.

Amennyiben további információkra kíváncsi községünk történelmével kapcsolatban, akkor a Polgármesteri Hivatalban megvásárolhatja 500 Ft-os egységáron Czakó Ferenc Bugac történelme című könyvét.
Az oldal fejlesztője: I-Design Studio, Szeged
Honlapkészítés | Arculattervezés | www.i-design.hu
X