Együttérző szívvel állunk Éva néni hamvai előtt, aki küzdelmekkel, megpróbáltatásokkal teli, de tartalmas élet után tragikus hirtelenséggel távozott. Visszaadta lelkét Teremtőjének.
Nem átutazó volt a királydinnyés, macska-tüskös tájon. Magához láncolta Őt a homoktenger és az egyszerű, tisztatekintetű, szorgalmas földművelő emberek sokasága. Az iskola, az áldott emlékű Rigó József hagyatéka, amelyben több évtizeden át tanított és élt, egy kis oázissá vált, ahol a szeretettel öntözött Tudás-fájának gyümölcsét kapták tanítványai.
Sokan vannak, akik számára a felejthetetlen tanító néni segítségével kerekedtek gyöngysorrá a betűk és tárult fel a számok világa. Tanítványai jó alapokat kapva – bárhova állította is őket az élet- hasznos tagjai lettek a hazának.
Amikor a külterületi iskola bezárta kapuit, hányszor megtette az utat –az élete végéig otthonává lett-kisbugaci iskola és a központi iskola között, ahol szintén tudásra vágyó gyermekek várták, nyugdíjazásáig minden nap.
Fizikai erejét csak a tenni akarás múlta felül. Vállalta a Nagycsaládosok Bugaci Egyesületének vezetését, s így továbbra is kapcsolatban maradt azzal a szülői réteggel, akik segítségre szorulva, közösségként alkottak egységet.
Egészségét kikezdte az idő vasfoga, erejét gyengítette, mély sebeket ejtve egyre fáradtabb testén, amit nem vett komolyan. A nehézségekben, melyet a sors szabott rá, megedződött, de most mégis kiégett a felemelően szép és nemes hivatás lángja.
Ha nem is hitte, de amíg élt, mindig mellette volt egy angyal. Amikor bezárul a földi lét kapuja, a nap lemegy és beáll az éjszaka, de Isten megnyit egy ablakot az égen, melyen át a búcsú szavai még utolérnek. Jöttél s elmentél, mint a föld vándora, Veled együtt a fény is elszáll, de még egyszer vissza kell nézned, búcsúzik Tőled az itt maradt szerető család és a sok ismerős.
A gyász nehéz teher és fáj a keserű valóság, de betölti szívünket a hálaadás, az együtt töltött évekért, minden percért, mosolyért, tanításért, tanácsért és mindazért, amit mindenki számára más és más módon adott és amit mindenki más és más tartalommal értékelt.
Teste pihenni tért, de lelke örökké él azok között, akiket szeretett.
És akik őt szerették.

Elment egy lélek ismét a földről
Kit őrizni fog az emlékezet
Csendesen figyel ránk odaföntről
Legyen helyettünk az Isten vele.

Búcsúzom volt kollégák, tanítványok, Bugac és Bugacpusztaháza lakói nevében, az örök élet hitében és a feltámadás reményében.
Nem haltál meg, csak előre mentél, Isten veled!"

Köszönjük Lesták Sándorné mindannyiunk nevében megfogalmazott gondolatait.Őszinte részvétünkkel osztozunk a Család gyászában.